Tartalomjegyzék
2-Carb-0. A szénhidrátok elnevezésének történeti fejlődése
0.1. A kezdetek
0.2. Emil Fischer tevékenysége
0.3. Gyűrűs formák
0.4. Nevezéktani bizottságok
2-Carb-1. Definíciók és konvenciók
1.1. Szénhidrátok
1.2. Monoszacharidok
1.3. Dialdózok
1.4. Diketózok
1.5. Ketoaldózok (aldoketózok, aldozulózok)
1.6. Dezoxicukrok
1.7. Aminocukrok
1.8. Alditolok
1.9. Aldonsavak
1.10. Ketoaldonsavak
1.11. Uronsavak
1.12. Aldársavak
1.13. Glikozidok
1.14. Oligoszacharidok
1.15. Poliszacharidok
1.16. Az elnevezésekben használt konvenciók
2-Carb-2. Az alapvető monoszacharidok
2.1. Az alapszerkezet kiválasztása
2.2. Az alapszerkezet számozása és elnevezése
2-Carb-3. A nyílt láncú forma Fischer-projekciója
2-Carb-4. Konfigurációs szimbólumok és előtagok
4.1. A D és az L használata
4.2. A konfigurációs atom
4.3. Konfigurációs előtagok a szisztematikus nevekben
4.4. Racemátok és mezo-formák
4.5. Optikai forgatóképesség
2-Carb-5. A gyűrűs formák és leírásuk
5.1. A gyűrűméret
5.2. A Fischer-projekció
5.3. A módosított Fischer-projekció
5.4. A Haworth-képletek
5.5. Szokatlan Haworth-képletek
5.6. A Mills-képletek
5.7. A konformáció ábrázolása
5.8. Az aciklusos láncok konformációi
2-Carb-6. Anomer formák, az a és a b használata
6.1. Az anomer centrum
6.2. Az anomer referenciaatom és az anomer konfigurációs szimbólum
6.3. Anomerek keverékei
6.4. Az a és a b használata
2-Carb-7. A gyűrűs formák konformációi
7.1. A konformációs deszkriptor
7.2. A gyűrűalak leírása
7.3. Az egyes változatok jelölése
7.4. Enantiomerek
8.1. Triviális nevek
8.2. Szisztematikus nevek
8.3. Többszörös konfigurációs előtagok
8.4. Királis centrumok többszörös halmazai
8.5. A nagyobb tagszámú aldózok gyűrűs formáinak anomer konfigurációja
10.1. Osztályozás
10.2. Triviális nevek
10.3. Szisztematikus nevek
10.4. Konfigurációs előtagok
11.1. Szisztematikus nevek
11.2. Királis centrumok többszörös halmazai
2-Carb-12. Ketoaldózok (aldoketózok, aldozulózok)
12.1. Szisztematikus nevek
12.2. 'Dehidro'-nevek
13.1. Triviális nevek
13.2. A cukrok triviális nevéből származtatott nevek
13.3. Szisztematikus nevek
13.4. Dezoxi-alditolok
14.1. Általános elvek
14.2. Triviális nevek
14.3. Szisztematikus nevek
2-Carb-15. Tiocukrok és más kalkogén analógok
2-Carb-16. Más szubsztituált monoszacharidok
16.1. A hidrogén helyettesítése nem láncvégi szénatomon
16.2. A hidroxilcsoport helyettesítése nem láncvégi, nem anomer szénatomon
16.3. Nem egyenlő szubsztitúció nem láncvégi szénatomon
16.4. Láncvégi szubsztitúció
16.5. A karbonil oxigén helyettesítése nitrogénnel (iminek, oximok, hidrazonok, oszazonok stb.)
16.6. Izotópos helyettesítés és izotópjelölés
2-Carb-17. Telítetlen monoszacharidok
17.1. Általános elvek
17.2. Kettős kötések
17.3. Hármas kötések és kumulált kettős kötések
2-Carb-18. Elágazó láncú cukrok
18.1. Triviális nevek
18.2. Szisztematikus nevek
18.3. Az alapszerkezet kiválasztása
18.4. Az elágazások elnevezése
18.5. Számozás
18.6. Láncvégi szubsztitúció
19.1. Elnevezés
19.2. mezo-Formák
20.1. Elnevezés
20.2. Származékok
21.1. Elnevezés
21.2. Származékok
22.1. Elnevezés és számozás
22.2. Származékok
23.1. Elnevezés
23.2. mezo-Formák
23.3. Triviális nevek
23.4. Származékok
24.1. Acil (alkil) nevek
24.2. Foszforoxosavak észterei
24.3. Szulfátok
2-Carb-26. Intramolekuláris anhidridek
2-Carb-27. Intermolekuláris anhidridek
2-Carb-29. Hemiacetálok és hemitioacetálok
2-Carb-30. Acetálok, ketálok és tioanalógjaik
2-Carb-31. A monoszacharid csoportok nevei
31.1. A glikozilcsoportok nevei
31.2. Monoszacharidok mint szubsztituens csoportok
31.3. Kettő- és háromvegyértékű csoportok
2-Carb-32. Gyökök, kationok és anionok
32.1. Gyökök
32.2. Katinok
32.3. Anionok
32.4. Gyökionok
2-Carb-33. Glikozidok és glikozil-vegyületek
33.1. Definíciók
33.2. Glikozidok
33.3. Tioglikozidok
33.4. Szelenoglikozidok
33.5. Glikozil-halogenidek
33.6. N-glikozil-vegyületek (glikozilaminok)
33.7. C-glikozil-vegyületek
2-Carb-34. A gyűrűben található oxigén helyettesítése más elemmel
34.1. Helyettesítés nitrogénnel vagy foszforral
34.2. Helyettesítés szénnel
2-Carb-35. További gyűrűket tartalmazó szénhidrátok
35.1. Kétvegyértékű szubsztituensek előtagjainak a használata
35.2. Gyűrűfúziós módszerek
35.3. Spirorendszerek
36.1. Definíció
36.2. Szabad hemiacetálos csoport nélküli diszacharidok
36.3. Szabad hemiacetálos csoporttal rendelkező diszacharidok
36.4. Triviális nevek
37.1. Szabad hemiacetálos csoport nélküli oligoszacharidok
37.2. Szabad hemiacetálos csoporttal rendelkező oligoszacharidok
37.3. Elágazó láncú oligoszacharidok
37.4. Gyűrűs oligoszacharidok
37.5. Oligoszacharid analógok
2-Carb-38. Az oligoszacharid szerkezeteket leíró szimbólumok használata
38.1. Általános megfontolások
38.2. A szénhidrátláncok ábrázolása
38.3. A nyújtott forma
38.4. A kondenzált forma
38.5. A rövid forma
39.1. A homopoliszacharidok nevei
39.2. A csoportok konfigurációjának megadása
39.3. Az interglikozidos kötés leírása
39.4. Az újonnan felfedezett poliszacharidok elnevezése
39.5. Uronsav-származékok
39.6. Aminocukor-származékok
39.7. Többféle monomerből felépülő poliszacharidok
39.8. Szubsztituált monomerek
39.9. Glikoproteinek, proteoglikánok és peptidoglikánok
A szénhidrátok triviális nevei és szisztematikus megfelelőik
- (a) Alapvető monoszacharidok
- (b) Közismert triviális nevek
- (c) Nem szabályos monoszacharid alapnevek módosításával kialakított triviális nevek
A glikóz-alapú kifejezések listája