1,3,5,6-Tetra-O-metil-D-fruktóz-4-O-il
Tetra-O-benzil-D-glükopiranozil
2,3,4,6-Tetra-O-benzil-1-metoxi-D-glükopiranozil
2-Carb-32. Gyökök, kationok és anionok
Az ebben a fejezetben ismertetett eljárások a korábbi ajánlásokat követik [25].
2-Carb-32.1. Gyökök
A gyökök neveit ugyanúgy képezzük, mint a megfelelő szubsztituenscsoportokét (l. a 2-Carb-31.2 szabályt).
Példák:
Tetra-O-benzil-D-glükopiranozil
2,3,4,6-Tetra-O-benzil-1-metoxi-D-glükopiranozil
A karbének nevét analóg módon képezzük az "-ilidén" utótaggal.
Példa:
2-Carb-32.2. Kationok
A szénatomról formálisan H--anion vesztésével képződő kationok nevét úgy képezzük, hogy az "-ílium" utótagot illesztjük a névhez, a megfelelő helyzetszámmal és, ha szükséges, a "dezoxi-" előtaggal együtt (vö. 2-Carb-31.2 szabály).
Példák:
2-Dezoxi-D-arabino-hexóz-2-ílium
D-Glükopiranozílium(34)
3,4,6-Tri-O-acetil-1,2-O-etíliumdiil-a-D-allopiranóz
Egy hidroxilcsoport vagy hemiacetálos gyűrűs oxigénatom protonálásával keletkező kationok nevét az "O-ium" utótaggal és a helyzetszámmal képezzük.
Példák:
Metil-2,3,4-tri-O-metil-b-D-ribopiranozid-5-O-ium
2-Carb-32.3. Anionok
Egy hidroxilcsoportból formálisan protonvesztéssel képződő anionok nevét az "O-át" utótaggal és a helyzetszámmal képezzük.
Példa:
A szénatomról formálisan protonvesztéssel képződő anionok nevét úgy képezzük, hogy az "-id" utótagot illesztjük a névhez, a megfelelő helyzetszámmal és, ha szükséges, a "dezoxi-" előtaggal együtt (vö. 2-Carb-31.2 szabály).
Példák:
2-Dezoxi-D-arabino-hexóz-2-id
1,5-Anhidro-2,3,4,6-tetra-O-metil-D-glucitol-1-id
2-Carb-32.4. Gyökionok
A gyökionok nevét úgy képezzük, hogy az ionok nevéhez az "-il" utótagot illesztjük. Alternatív megoldásként a "gyökkation" vagy "gyökanion" neveket használhatjuk az ugyanolyan molekulaképletű alapvegyület neve után, különösen abban az esetben, ha a gyökion központját nem kell megadnunk.
Példák:
2-Dezoxi-D-arabino-hexoz-2-id-2-il
vagy 2-dezoxi-D-arabino-hexopiranóz-2-ilidén gyökanion