2-Carb-33. Glikozidok és glikozil-vegyületek

33.1. Definíciók

A glikozidokat eredetileg a monoszacharidok gyűrűs formáiból származó vegyes acetálokként (vagy ketálokként) definiálták.

Példa:

Metil-a-D-glükopiranozid

Később a "glikozid" elnevezést kiterjesztették olyan esetekre is, amelyekben az anomer hidroxilcsoportot nem -OR, hanem -SR (tioglikozidok), -SeR (szelenoglikozidok), -NR¹R² (N-glikozidok), sőt -CR¹R²R³ (C-glikozidok) csoport helyettesítette. A "tioglikozid" és "szelenoglikozid" elfogadott általános kifejezések, de az "N-glikozid" elnevezés, bár a biokémiai szakirodalomban elterjedt, nem megfelelő és használatát nem ajánljuk (helyette a "glikozilamin" a megfelelő név). A "C-glikozid" elnevezés még kevésbé elfogadható (l. a 2-Carb-33.7 szabályhoz fűzött megjegyzést). A "glikóz" alapú kifejezések listáját l. a Függelékben.
Azokat az ROH típusú vegyületeket, amelyekből a szénhidrátrészt eltávolították, különösen a természetben előforduló glikozidok esetében, aglikonnak nevezzük, míg a szénhidrátrészt néha glikonnak.

33.2. Glikozidok

A glikozidokat három különböző módon nevezhetjük el:
(a) A monoszacharid gyűrűs formájának "-óz" végződését "-ozid"-ra cseréljük⁽³⁴⁾ és az R-csoport nevét kötőjellel illesztjük az így képzett név elé (l. a példákat).

Példák:

Metil-a-D-gulofuranozid

Etil-b-D-fruktopiranozid

Metil-(6R)-D-glüko-hexodialdo-6,2-piranozid

Megjegyzés: Ez a glikozidok elnevezésének "klasszikus" módja. Főleg akkor használjuk, ha az R-csoport viszonylag egyszerű (pl. metil, etil, fenil).

(b) A "glikoziloxi-" kifejezés használatával: az elnevezéshez a monoszacharid megfelelő formáját alkalmazzuk előtagként.

Megjegyzés: Ez az előtag magában foglalja a glikozidos kötés oxigénatomját. A 2-Carb-31.2 szabályban bemutattunk egy példát, továbbiakat l. később.

(c) Az "O-glikozil" kifejezést a hidroxivegyület előtagjaként használva.

Megjegyzés: Ez az előtag nem foglalja magában a glikozidos kötés oxigénatomját. Ez a megfelelő eljárás a természetes vegyületek elnevezésére, ha a triviális név magában foglalja a hidroxilcsoportot. Ezt a rendszert az oligoszacharidok elnevezésére is használjuk (l. 2-Carb-37 szabályt).

Példák:

(20S)-20-Hidroxi-5b-pregnan-3a-il b-D-glükopiranoziduronsav
vagy (20S)-3a-(b-D-glükopiranoziloxiuronsav)-5b-pregnán-20-ol;
biokémiai használatban: pregnándiol-3-glükuronid

Megjegyzés: Az általános biokémiai gyakorlatban a (20S)-3a-(b-D-glükopiránuronoziloxi)-5b-pregnán-20-ol névvel találkozhatunk. Az uronsavakból származó glikozilmaradékok megnevezésére alkalmazott "glikuronozil" név nem megfelelő, mert feltételezi a "glikuronóz" alapnevet. A funkciós csoportnévvel végződő szubsztituens-előtag (glikoziloxiuronsav) alkalmazása az általános szerves kémiai nevezéktan elveivel [13, 14] ellentétes. Ez utóbbi eljárás azzal az előnnyel rendelkezik, hogy megtartja a glikózok és a glikuronsavak közötti homomorf viszonyt.

4-Acetilphenil b-D-glükopiranozid
vagy 4'-(b-D-glükopiranoziloxi)acetofenon;
triviális név: picein

(S)-O-b-D-Glükopiranozilmandelonitril
vagy (S)-(b-D-glükopiranoziloxi)(fenil)acetonitril;
triviális név: szambunigrin

7-(b-D-Glükopiranoziloxi)-8-hidroxikumarin; triviális név: dafnin

O³-b-D-Xilopiranozil-L-szerin [(Xil-)Ser]

A glikozidokat a 2-Carb-31 szabály alapján szubsztitutensként is elnevezhetjük.

Példa:

(Metil-5-dezoxi-b-D-xilofuranozid-5-il)-2-(4-hidroxi-3-metoxifenil)-7-metoxi-5-[2-(metil-b-D-xilofuranozid-5-O-ilkarbonil)vinil]-2,3-dihidrobenzofurán-3-karboxilát

33.3. Tioglikozidok

Az egyes vegyületek nevét, hasonlóan a glikozidokéhoz, háromféleképpen képezhetjük.

(a) A tioglikozid és az azt megelőző R-csoport nevének alkalmazásával.

(b) A "glikoziltio-" előtag segítségével, amelyet az RH vegyület neve követ; ez az előtag magában foglalja a kénatomot.

(c) Az "S-glikozil" előtag (amely nem foglalja magában a kénatomot) és a tiovegyület nevének használatával.
A szulfoxidokat és szulfonokat a funkcióscsoportok nevezéktana alapján [13, 14] is elnevezhetjük.

Példák:

Etil-1-tio-b-D-glükopiranozid

4-(a-D-Ribofuranoziltio)benzoesav
vagy 4-karboxifenil-1-tio-a-D-ribofuranozid

S-b-D-Glükopiranozil-(Z)-O-(kálium-szulfonáto)but-3-én-hidroximotioát
(triviális név: szinigrin)

Fenil-tetra-O-acetil-a-D-glükopiranozil-szulfoxid
vagy fenil-2,3,4,6-tetra-O-acetil-1-tio-a-D-glükopiranozid-S-oxid

33.4. Szelenoglikozidok

A vegyületek nevét a tioglikozidokéval analóg módon képezzük (l. 2-Carb-33.3).

Példák:

2-Karboxietil-1-szeleno-b-D-xilopiranozid
vagy 3-(b-D-xilopiranozilszeleno)propánsav

Se-b-D-Ribopiranozil-D-szelenocisztein
vagy (S)-2-amino-2-karboxietil-1-szeleno-b-D-ribopiranozid
vagy 3-(b-D-ribopiranozilszeleno)-D-alanin

33.5. Glikozil-halogenidek

Az anomer hidroxilcsoport halogénatomra történő cseréjével képződő vegyületeket glikozil-halogenideknek nevezzük. A pszeudohalogenidek (azidok, tiocianátok stb.) nevét hasonló módon képezzük.

Példák:

Tetra-O-acetil-a-D-mannopiranozil-bromid

Metil-(2,3,4-tri-O-acetil-a-D-glükopiranozil)uronát-bromid
nem metil-2,3,4-tri-O-acetil-1-bromo-1-dezoxi-a-D-glükopiránuronát

3,4,6-Tri-O-benzil-a-D-arabino-hexopiranozil-2-ulóz-bromid

3,4,5-Tri-O-benzil-a-D-arabino-hexoz-2-ulo-2,6-piranozil-bromid
vagy 3,4,5-tri-O-benzil-aldehido-a-D-arabino-hexoz-2-ulopiranozil-bromid

Metil-(5-acetamido-4,7,8,9-tetra-O-acetil-3,5-didezoxi-D-glicero-a-D-galakto-non-2-ulopiranozil)onát-klorid

33.6. N-glikozil-vegyületek (glikozilaminok)

Az N-glikozil-származékokat glikozilaminokként nevezzük el. Bonyolult heterociklusos aminok, pl. nukleozidok estében ugyanezt az eljárást használjuk.

Példák:

N-Fenil-a-D-fruktopiranozilamin
nem anilin-a-D-fruktopiranozid

1-b-D-Ribofuranoziluracil
(triviális név: uridin)

N¹-(2-Acetamido-2-dezoxi-b-D-glükopiranozil)-L-lizinamid ()
[triviális név: N¹-(N-acetilglükozaminil)-L-lizinamid]

9-(5-S-Metil-5-tio-b-D-ribofuranozil)adenin

N⁴-(2-Acetamido-2-dezoxi-b-D-glükopiranozil)-L-aszparagin [(GlcNAc-)Asn]
vagy 2-acetamido-N¹-L-b-aszparaginil-2-dezoxi-b-D-glükopiranozilamin
(triviális név: b-N-acetilglükozaminil-L-aszparagin)

Bisz(a-D-glükopiranoziluronamid)amin

33.7. C-glikozil-vegyületek

A glikozidos hidroxilcsoportból és egy szénatomhoz kapcsolódó hidrogénből formálisan vízkilépéssel képződő, C-C kötést tartalmazó vegyületeket a megfelelő "glikoziloxi-" előtag használatával nevezzük el (vagy más megfelelő módszerrel, hogy elkerüljük a "C-glikozid" terminológiát).

Megjegyzés: A pszeudouridin (a transzfer RNS-ből származó nukleozid) nevéből eredő C-glikozid elnevezés téves névadáson alapul. Minden más glikozid hidrolizálható, a "C-glikozidok" C-C kötése általában nem. A "C-glikozid" terminológiára épülő nevek használatát és terjesztését ezért határozottan helytelenítjük.

Példák:

4-b-D-glükopiranozilbenzoesav
nem 4-karboxifenil-C-b-D-glükopiranozid

8-(2-dezoxi-b-D-eritro-pentofuranozil)adenin
nem adenin-8-(2-dezoxiribozid)

5-b-D-Ribofuranoziluracil; triviális név: pszeudouridin

3,7-Anhidro-2-dezoxi-D-glicero-D-gulo-oktononitril
vagy 2-C-(b-D-glükopiranozil)acetonitril
nem cianometil-C-b-D-glükopiranozid

2-b-D-glükopiranozil-1,3,6,7-tetrahidroxixanten-9-on; triviális név: mangiferin

(10S)-10-b-D-glükopiranozil-1,8-dihidroxi-3-(hidroximetil)antracen-
9(10H)-on; triviális nevek: aloin A, (10S)-barbaloin

6-b-D-glükopiranozil-4',5,7-trihidroxi-8-a-L-ramnopiranozilflavon;
triviális név: violantin