2-Carb-18. Elágazú láncú cukrok
Ez a fejezet az 1980. évi ajánlás [4] módosított változata. A névadásban a gyűrűs formák kaptak elsőbbséget, mert az elágazú láncú cukrok a legtöbb esetben gyűrűs hemiacetálokat ill. hemiketálokat alkotnak. Korábbi magyar változat: (4)
Számos elágazú láncú monoszacharidnak van hosszú használatban meghonosodott triviális neve. Az alábbiakban a gyűrűs vagy nyílt láncú formák szisztematikus neveivel együtt példákat mutatunk be erre. Az enantiomereket mindig szisztematikusan nevezzük el.
Példák:
Kladinóz
2,6-Didezoxi-3-C-metil-3-O-metil-L-ribo-hexopiranóz
Sztreptóz
5-Dezoxi-3-C-formil-L-lixofuranóz
6-Dezoxi-3-C-metil-D-mannopiranóz
(Evalóz)
2,3,6-Tridezoxi-3-C-metil-4-O-metil-3-nitro-L-arabino-hexopiranóz
(Evernitróz)
3-Dezoxi-4-C-metil-3-metilamino-L-arabinopiranóz
(Garózamin)
D-Apióz (Api)
3-C-(Hidroximetil)-D-glicero-tetróz
Az elágazú láncú monoszacharidokat a megfelelő egyenes láncú alapmonoszacharid szubsztituált származékaként nevezzük el a 2-Carb-16.1...2-Carb-16.4 szabályok alapján.
Megjegyzés: A C-szimbólum használata csak potenciális félreértetőség esetén szükséges, azért, hogy egyértelműen jelezzük, a szubsztitúció a szénatomon és nem a heteroatomon történt (vö. 2-Carb-16). Nyomatékosítás végett azonban minden további nélkül alkalmazhatjuk.
18.3. Az alapszerkezet kiválasztása
Ha az elágazú láncú monoszacharid gyűrűs hemiacetált vagy hemiketált alkot, a gyűrűt magában foglaló lánc lesz az alapnév és nem az alternatív nyílt lánc. Egyéb vonatkozásban az alapnevet a 2-Carb-2.1 szabály alapján választjuk ki.
Példák (l. az V. ábrát is):
3-Dezoxi-3-metil-D-glükóz
(a konfigurációt a CH3csoport határozza meg)
2,3,6-Tridezoxi-3-C-metil-4-O-metil-3-nitro-D-lyxo-hexopiranóz
(a nitrogén elsőbbséget élvez a szénnel szemben a konfiguráció meghatározásában)
4-Ciklohexil-4-dezoxi-4-(hidroximetil)-D-allóz
[az oxigen (a CH2OH-csoportban) elsőbbséget élvez a (ciklohexilcsoportban található) szénatommal szemben a C-4 atomon]
vagy (4R)-4-ciklohexil-4-dezoxi-4-(hidroximetil)-D-ribo-hexóz
Ha az elágazási pontban két azonos szubsztituens található, és így az akirálissá válik, a konfigurációt a 2-Carb-8.4 szabály alapján adjuk meg.
Példák:
4-C-(Hidroximetil)-D-eritro-pentóz
Megjegyzés: A második példában a C-1 atom és a CH2OH csoport közötti gyűrűzáródás három-centrumos konfigurációs előtag alkalmazását tenné szükségessé a gyűrűs forma megnevezéséhez.
| 1 | 3-Dezoxi-3-[(1R,2S)-1,2-dihidroxi-3-oxopropil]-D-glicero-D-altro-heptopiranóz vagy 3-dezoxi-3-(L-treo-1,2-dihidroxi-3-oxopropil)-D-glicero-D-altro-heptopiranóz (nem az alternatív nyílt láncú hatszénatomos dialdóz vagy nyolcszénatomoms aldóz, vö. 2) |
| 2 | 4-Dezoxi-4-(L-ribo-1,2,3,4-tetrahidroxibutil)-D-altro-hexodialdóz |
| 3 | 4-Dezoxi-4-[(1R,2R)-1,2-dihidroxi-3-oxopropil]-D-allo-heptul-2,5-furanóz vagy 4-dezoxi-4-(L-eritro-1,2-dihidroxi-3-oxopropil)-D-allo-heptulo-2,5-furanóz (nem az alternatív ketoaldóz, vö. 4) |
| 4 | 4-Dezoxi-4-[(1R,2S)-1,2,3-trihidroxipropil]-L-talo-heptóz-6-ulóz vagy 4-dezoxi-4-(L-eritro-1,2,3-trihidroxipropil)-L-talo-heptóz-6-ulóz |
| 5 | 4,6-Didezoxi-3-C-(L-glicero-1-hidroxietil)-D-ribo-hexóz (nem az alternatív pentóz) |
| 6 | 3,4-Didezoxi-3-[3-hidroxi-2-(hidroximetil)propil]-4-C-metil-L-mannóz (nem az alternatív treo-hexóz) |
V. ábra. Az alapszerkezet kiválasztása az elágazó láncú monoszacharidokban. Az 1, 3 és 4 vegyületek elsőként említett neveiben az oldallánc konfigurációját az R,S-rendszer segítségével adtuk meg. A legegyszerűbb esetek kivételével ezt a legkevésbé félreérető eljárátst alkalmazzuk.
Megjegyzés: Ezek az ajánlások ugyanazon alapszerkezet esetén különböző gyűrűs és nyílt láncú formákhoz vezetetnek, amelyek különböző prioritások következményei. Így az V.ábrán 1 és 2 szerkezete csupán a gyűrűvé záródásban különbözik. Ugyanez a helyzet 3 és 4 vegyület esetében is.
18.4. Az elágazások elnevezése
Mindegyik láncot alkil vagy szubsztituált alkilcsoportként nevezzük el, amely az alaplánc elágazási pontjában levő hidrogénatomot helyettesíti. Az elágazáson belül az aszimmetriacentrumok konfigurációját az R,S-rendszerrel, vagy, ha a szénhidrátokból kiinduló elnevezés kézenfekvő, akkor konfigurációs előtagokkal fejezzük ki. Ehhez, ha az oldalláncban nincs karbonilcsoport (vagy láncvégi karboxil vagy ezzel egyenértékű csoport), az oldallánc elágazási pontját (a főláncban) az aldehidcsoporttal egyenértékűnek tekintjük.
Példa:
Ha van karbonilcsoport (vagy láncvégi karboxil vagy ezzel egyenértékű csoport) az oldalláncban, akkor annak helyzetét (amely a legalacsonyabb számot kapja a konfigurációmegadásban) a konfigurációs előtag megállapításához használjuk fel (l. az V. ábra 1 és 3 vegyületét). Ha lehetséges, a legkevésbé félreérthető R,S rendszert alkalmazzuk.
Alternatív lehetőségként, a szénhidrátmaradékok szubsztituensként való megnevezéséhez l. a 2-Carb-31.2 szabályt [amely a fenti esetben az elágazási pontban levő ligandumoktól függően az (1R)- vagy (1S)-L-arabinitol-1-C-il nevet eredményezné].
Az alaplánc szénatomjait a 2-Carb-2.2.1 szabály alapján számozzuk. Ha az oldallánc(ok) egyedi számozása szükséges (pl. röntgenkrisztallográfiában vagy NMR-vizsgálatokhoz), a szénatomoknak a megfelelő elágazási pont helyzetszámát adjuk és az oldallánc helyzetszámát felső indexben jelöljük, pl. a 42 jelölés a főlánc 4-es számú elágazási pontjában található oldallánc 2-es pozícióját jelöli. Az oldallánc számozását ne használjuk névadás céljára: pl. az 5 vegyület (V. ábra) oldalláncban metilezett származékát 4,6-didezoxi-3-C-[(R)-1-metoxietil]-D-ribo-hexóznak nevezzük és nem 31-O-metil-származéknak.
L. a 2-Carb-16.4 szabályt.